Az ELTE Egyetemi Könyvtár 2023. május 30-ától megnyitja a földszinti, aulából nyíló oktatótermét a könyvtárhasználók előtt, 10 könyvtári laptop szabad és ingyenes használatát biztosítva.

A közösségi térként is funkcionáló oktatótermünkben nemcsak tanulni, társalogni, hanem a kijelölt helyen étkezni is lehet.

Az oktatóterem nyitvatartása a vizsgaidőszakban 2023. május 30. és július 1. között:

• hétköznapokon: 9.00–22.00
• szombatokon: 10.00–22.00

A vizsgaidőszakon kívül a szokott nyitvatartás szerint látogatható:

• hétköznapokon: 9.00–20.00
• szombatokon: 10.00–18.00

A szolgáltatás igénybevételekor kérjük, vegyék figyelembe, hogy oktatási időpontokban az oktatóterem zárva tart. A teremben elhelyezett kijelző az oktatási célra lefoglalt időszakokról folyamatos tájékoztatást nyújt.

Fedezze fel és próbálja ki a könyvtár új szolgáltatását!

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár és az Európai Dokumentációs Központ (EDK) Szombathely együttműködési megállapodást kötött, melynek értelmében a Savaria Egyetemi Könyvtár és Levéltár könyvtárszakmai támogatást biztosít az ELTE Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központ keretein belül működő EDK Szombathely számára.

Szombathelyen 1997 óta működik Európai Dokumentációs Központ, mely általános ismereteket nyújt az európai integrációs folyamatok megértéséhez, valamint lehetőséget kínál, hogy az akadémiai kör (oktatók, kutatók, hallgatók) mellett az érdeklődő olvasók is tájékozottságra tegyenek szert az Európai Unió szervezeti felépítéséről, döntési mechanizmusáról és a közösségi politikák főbb területeiről. Az intézmény a Berzsenyi Dániel Pedagógusképző Központban oktatot szakpárok esetében, valamint a szombathelyi képzési portfólió részeként az európai uniós információforrások széles körű megismertetését a kurzusok tematikájába illesztve is megvalósítja, továbbá személyre, illetve csoportokra szabott órákat és tanfolyamokat szervez. Emellett rendszeresen tart közös rendezvényeket Európai Uniós témában az információszolgáltató társszervezetekkel (Europe Direct, EURES, EURODESK, Tempus Közalapítvány) együttműködve.

Az Európai Dokumentációs Központ Szombathely az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár Savaria Egyetemi Könyvtár és Levéltár második emeletén található.

A Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2023. május 9. és 11. között vezetői képzésre került sor az Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) könyvtárvezetői és az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár vezetői és munkatársai részvételével.

A háromnapos tréning során a résztvevők megismerkedhettek a vezetői szerepek ellátáshoz szükséges készségekkel, képességekkel és személyes tulajdonságokkal, valamint testreszabott motivációs és teljesítmény-ösztönző módszerekkel az együttműködés eredményessége érdekében. Átfogó képet kaphattak továbbá a célravezető tárgyalási gyakorlatról, a hatékony kommunikációról és a konfliktuskezelésről.

A képzés célul tűzte ki az EKSZ vezető pozícióban dolgozó munkatársai vezetői készségének és képességeinek fejlesztését, valamint a jól használható, gyakorlatban is működő eszközök bemutatását. A tanultak alkalmazásával csapatuk és könyvtáruk egészének teljesítményét és hatékonyságát is javíthatják.

Az Egyetemi Könyvtári Szolgálat tagkönyvtárai évről évre javaslatot tesznek az elektronikus tartalmak előfizetésére vonatkozóan. A felhasználói igények kielégítése és a szolgáltatás hatékonyságának növelése céljából felmérést végzünk, mely az internetes keresési szokásokra, valamint az egyetemen jelenleg elérhető elektronikus tartalmakkal kapcsolatos elégedettség mérésére, és a felmerülő igények összegyűjtésére irányul. Kérjük ezúton is az ELTE oktatóit és hallgatóit, hogy figyeljék a Neptun tanulmányi rendszerben közzétett üzenetet, és a kérdőív kitöltésével segítsék munkánkat.

A kérdőív kitöltésére a 2022/2023. tanév tavaszi félévében az Eötvös Loránd Tudományegyetemmel aktív oktatói vagy hallgatói jogviszonnyal rendelkezők jogosultak a tanulmányi rendszerben közzétett űrlap segítségével 2023. május 17. és 29. között.

A válaszadás a szolgáltatás javításához, tervezhető fejlesztéséhez, valamint a döntéshozatal előkészítéséhez járul hozzá.

Együttműködésüket és támogató segítségüket előre is köszönjük.

Örömmel adunk hírt róla, hogy a Scopus Content Selection & Advisory Board (CSAB) elfogadta a Lejana. Revista Crítica de Narrativa Breve című folyóirat jelentkezését a Scopus adatbázisba, és megkezdik az indexálását. A Scopus az Elsevier kiadó bibliográfiai adatbázisa, mely tudománymetriai kutatások és szakirodalom keresésére egyaránt alkalmas.

A Lejana az ELTE BTK Spanyol Nyelvi és Irodalmi Tanszéke által 2010 óta kiadott folyóirat, mely a spanyol nyelvterület kisprózai alkotásairól készült tudományos cikkeket publikálja spanyol és angol nyelven. 

A nemzetközi folyóirat –, melynek szerzői főként külföldi, a spanyol nyelvű irodalmakkal foglalkozó kutatók – az utóbbi időben egy-egy téma köré szerveződő monografikus számok publikálását tűzte ki célul. Minden tanulmányhoz spanyol és angol nyelvű összefoglaló készül, mindkét nyelven tárgyszavakkal. A folyóirat szabadon elérhető, az Open Access elvei szerint működik. A Lejana-t indexálja a Latindex, REDIB, ROAD, DOAJ, ERIHPLUS, Dialnet, MATARKA, Sherpa Romeo. A folyóirat cikkeinek archivált változata elérhető az ELTE EDIT oldalán. A kiadvány 2023-ban az „MTMT minősített folyóirat” címet is elnyerte.

Mi mindent árulhat el egy tréfás görög betűkkel írt latin bejegyzés egy 11. századi evangéliumoskönyvben? Ki és miért készíttethetett a 16. század elején Janus Pannonius leveleit tartalmazó kis kéziratos füzetet? Mi volt a véleménye egy Janus-kötet használójának a költő epigrammáiról? Megtudhatják mindezt virtuális kiállításunkból, melynek alapjául a 2022 szeptembere és novembere között látható Janus Pannonius a humanizmustól a barokkig című kamaratárlat szolgált.

Az Egyetemi Könyvtár és Levéltár gyűjteménye számos olyan dokumentumot őriz, melyek a nagyközönség számára nem, vagy csak kivételes alkalmakkor láthatók. Ilyen többek között Janus Pannonius 11. századi bizánci evangéliumoskönyve, mely 2022 őszén került rövid időre kiállításra a humanista püspök halálának 550. évfordulója alkalmából. A püspök itáliai tanulmányai során számos humanista műveltségű ismerőst, barátot szerzett, akik közül többel Magyarországra való visszatérése után is tartotta a kapcsolatot, latin költeményei pedig a XVI. századtól kezdve jelentek meg előbb külföldi, majd hazai nyomdákban. A könyvbemutatóhoz kapcsolódó őszi kamaratárlaton Janus Pannoniushoz köthető nyomtatott könyveket és egy kéziratot láthattak az érdeklődők. Virtuális kiállításunk lehetőséget kínál, hogy az érdeklődők ne csak a görög nyelvű evangéliumoskönyvbe, hanem az összes kiállított, 16–18. századi műbe belelapozzanak, elidőzzenek a szövegek olvasásával, vagy megfejtsék a tulajdonosi és olvasói bejegyzéseket.

Kétszázötven évvel ezelőtt, 1773-ban XIII. Kelemen pápa feloszlatta a jezsuita rendet, felgyorsítva egyetemünk állami kézbe kerülésének folyamatát. 1635 és 1773 között számos nagy tudású, kiváló jezsuita oktatott egyetemünkön, tevékenységükkel maradandó nyomot hagyva az intézmény történetében. Májusban egyetemünk éremtárának alapítóját, Fischer Lipótot mutatjuk be.  

Fischer Lipót 1703-ban született Bécsben, 1718-ban lépett be a jezsuita rendbe. Tanulmányai elvégzése után Bécsben, Passauban, Linzben és Sopronban is tanított. 1747-től a bécsi rendház könyvtárosa volt. 1753-ban éremgyűjteményét a nagyszombati egyetemnek ajándékozta, és ezzel Európában elsőként hozott létre egy oktatási célra használt numizmatikai gyűjteményt. Az éremtár alapításakor 1842 darab érmét tartalmazott, melyről Fischer Lipót 1762 és 1763 között részletes katalógust készített. Fischer a gyűjtemény elhelyezésére három éremtároló szekrényt is készíttetett. Az éremtárat 1817-ig az Egyetemi Könyvtárban őrizték, ma a Bölcsészettudományi Kar Régészeti Intézetében található.

A Magyar Levéltárak Vezetőinek Tanácsa (MLVT) 2023. május 18. és 20. között tartja éves vándorgyűlését Lakiteleken. A 2023. május 19-ei szakmai konferencia témája a levéltárak gyűjtőterületi tevékenysége, melynek keretében levéltárunk vezetője, Dr. Tóth Krisztina Gyűjtőterületi feladatok és kérdések az ELTE-n címmel tart előadást.

A hónap műtárgya – Rétisas

Rétisas (Haliaeetus albicilla) az ELTE Természetrajzi Múzeum Biológiai és Őslénytani Kiállításán

A rétisas (Haliaeetus albicilla) a keselyűk után Európa legnagyobb testű ragadozó madara. A tojók testmagassága megközelíti az egy métert, a hímek nagyjából 15 százalékkal kisebbek. Szárnyfesztáva is lenyűgöző, 180 és 245 centiméter között lehet, életkortól és ivartól függően.

Öt éves kort követően a kifejlett madár tollazata a fejen és a nyakon fakó sárgásbarna, farka rövid, fehér, ékalakú; a csőr szalmasárga és a szivárványhártya is sárga színt ölt. Ezzel szemben a fiatal madarak fején és nyakán a tollazat a test többi részét borító tollazattal azonos színű és a csőr is sötétebb árnyalatú. Az ivarérettséget már a harmadik évben elérhetik és még azelőtt párbaállhatnak, hogy a tollazat a fenti módon átszíneződne.

Törzsfejlődéstani szempontból a rétisas nem közvetlen rokona a köznyelvben sasnak nevezett madaraknak. Egy szemléletes bélyeg, ami alapján a két csoport jól láthatóan különbözik az, hogy a sasok csüdje a lábujjakig tollas, míg a rétisasoké csupasz. A rétisasok fejlődéstörténetileg a kányákhoz állnak közelebb.

Tápláléka halak és vízimadarak, de télen bármilyen elérhető állatot, akár nyulat is fogyaszt. Nem veti meg a dögöt vagy a vadászok által kint hagyott zsigereket sem. Költése még lombfakadás előtt kezdődik. Költésidőben a rétisas különösen érzékeny a zavarásra. Fészkét magas fák lombkoronájának felső részére építi. Jellemzően két tojást rak, a március–április fordulóján kikelő fiókák júniusban repülnek ki.

A rétisas élőhelyét mindig vizes területeken találja meg, kontinensünk nagy részén tengerparti területek közelében, valamint szigetszerűen a Kárpát-medencében. Egykori nagy kiterjedésű vizes területeink jellemző madara volt, a honfoglalást követő korai időszakból fennmaradt mondák is említik. Hazánkban jellemzően az ártéri erdők fáin fészkelt, ám ezek jelentős részének fokozatos kivágása állományának drámai visszaszorulását eredményezte az 1970-es évekre; volt idő, amikor csupán 12 pár fészkelt hazánk területén. A több évtizedes kitartó természetvédelmi intézkedések eredményeként hazai állomány ma már 800 egyed fölött van. A rétisas fokozottan védett faj, eszmei értéke egymillió forint.

Gyűjteményünkben az 1930-as évekből származó kifejlett és fiatal rétisas-preparátumok tekinthetők meg.

Írta: Török Júlia adjunktus, ELTE Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék