A hónap műtárgya – Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola emlékplakettje

Radnóti Miklós 115 éve, 1909. május 5-én született Budapesten, asszimilált zsidó családban. 1930-tól járt a Szegedi Tudományegyetemre, magyar–francia szakos középiskolai tanári képesítést szerzett 1936-ban, azonban állást nem kapott.

Nevét 1959-ben vette fel az iskola, a május 9-i névadó ünnepségen Tolnai Gábor (1910–1990) irodalomtörténész, Radnóti egykori egyetemi hallgatótársa tartott beszédet:

„Tanár akart lenni. A nevelést, a tanítást tartotta az ember legszebb feladatának. Az igazságra nevelést. Nevelő volt már egyetemi hallgató korában. Nevelt bennünket is, a barátait, elsősorban emberi magatartásával, becsületességével, igazságszeretetével. Radnóti Miklós halála pillanatáig az igazságot vallotta.[…] Kedves lányok és fiúk, legyetek büszkék arra, hogy az ő nevéről nevezik iskolátokat, s igyekezzetek méltóak lenni a költőhöz és a nem mindennapi módon tiszta, tántoríthatatlan emberhez, Radnóti Miklóshoz.”

Az emlékplakett Radnóti Miklós (1909–1944) magyar költő szembenéző portréját ábrázolja, felirata: „RADNÓTI”. Az ELTE Radnóti Miklós Gyakorló Iskola emlékplakettjének jelenlegi változata, az iskola belső használatú díja. A díjat 1983-ban alapította az iskola. Az arra legméltóbb 12. évfolyamos tanulónak ítélik oda az iskolaközösségért végzett, illetve kiváló tanulmányi munkáért.

Írta: Kocsis Hedvig, Schlay Georgina

Az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány megtartotta idei évi kuratóriumi ülését, melyen Dr. Kiszl Péter kuratóriumi elnök mellett, Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária, az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár (ELTE EKL) főigazgatója, Csikós Márta, az ELTE EKL kabinetvezetője, Dr. Madas Edit akadémikus, nyugalmazott egyetemi tanár, valamint Osskó Judit okleveles építészmérnök, műemlékvédelmi szakmérnök, televíziós szerkesztő-rendező vettek részt.

Az ülés keretében elfogadásra került az alapítvány 2023. évi pénzügyi és szakmai beszámolója, illetve a tagok megállapodtak az idei évre vonatkozó tervek stratégiai irányvonalaiban, meghatározva a megvalósítást szolgáló lépéseket és munkafolyamatokat. Az ülés végén a kuratórium tagjai a restaurátor-műhely és a muzeális gyűjtemény néhány különleges kötetének bemutatóján vettek részt.

Az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány tevékenységéről, könyv-örökbefogadásról, adományozásról további részletek itt olvashatók.

Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozásának 20. évfordulója alkalmából kamarakiállítás várja az érdeklődőket az ELTE EKL Savaria Könyvtár és Levéltár, valamint az Európai Dokumentációs Központ anyagainak felhasználásával az ELTE SEK aulájában.

A tárlókban a témához kapcsolódó dokumentumok, a paravánokon pedig az intézményünk által az elmúlt 20 évben elnyert legfontosabb, az EU által támogatott pályázatok listája és a projektekről készült képek kaptak helyet. A kiállítás, amely a témához kapcsolódó, ingyenes kiadványokkal is segíti a tájékozódást, 2024. május 10-éig tekinthető meg.

Az MTMT-s értékelő táblázatok kapcsán több, a szerzőket is érintő változás történt az elmúlt időszakban. Módosultak a táblázatokban szereplő adatokhoz kapcsolódó kritériumok, megjelenítésre került a független Hirsch-index és a táblázatok elérése is változott.

Összefoglaló táblázatot érintő változások

2024. január 1-jétől az MTMT-s összefoglaló táblázatban a „Kifogásolható gyakorlatot folytató folyóiratokban” 2024-ben megjelent cikkek nem kerülnek elszámolásra a tudományos cikkek között. Az érintett publikációk a „További közlemények” soron jelennek meg. Ugyanakkor a cikkek besorolása, jellege változatlan maradt a rendszerben, így az egyes intézmények saját hatáskörben dönthetik el, hogy miként értékelik ezeket.

A korábbi kutatói és pályázati igények alapján bővítésre került az összefoglaló táblázat Hirsch-index mezője, így a teljes idézettség alapján számolt érték mellett megjelenik a független idézésekből számított is. Az összefoglaló táblázat Hirsch-indexei a korábbiakban is alkalmazott módszertan szerint kerülnek számításra.

Összefoglaló és értékelő táblázatokat is érintő változás

Fontos változás az értékelő táblázatokban a folyóiratok lektoráltságának időbeli vizsgálata. Amennyiben a lektoráltság csak egy adott időszakra vonatkozik, azaz ha a folyóirat MTMT-s adatlapján a lektoráltság kezdete vagy vége mezők valamelyike tartalmaz adatot, akkor a táblázatok érvényesítik azt. Így, ha a cikk megjelenési évében a folyóirat nem rendelkezett lektorált tulajdonsággal, akkor a cikk, a folyóirat lektorált jelzése ellenére, nem lektoráltként kerül elszámolásra az értékelő táblázatokban.

Táblázatok elérésének változása

A táblázatok aktuális, érvényes adatokat tartalmazó verzióit két új felületen érhetik el és tölthetik le a szerzők. A 2024. február végén élesített keresési felületen keresztül elérhető nyilvános szerzői profilról, vagy a Support felület Szerzői táblázatok menüpontjából.

Az innen elérhető szakterületi táblázatok az osztályok által meghatározott legfrissebb, hatályban lévő előírások szerinti adatokat mutatják, illetve az összefoglaló táblázat aktuális verziója is itt férhető hozzá.

Fontos, hogy az eddig ismert nyilvános felületen (GUI2) elérhető táblázatok elavultak, nincsenek karbantartva. (Ugyanez igaz a rendszerbe belépve generált értékelő táblázatokra is!)

Bővebb információ az MTMT oldalán az Útmutató az MTMT összefoglaló és szakterületi táblázatokhoz című dokumentumban található.

Az Oxford University Press 2024. május végéig próbahozzáférést kínál termékéhez, az Oxford English Dictionary (OED) online változatához. A szolgáltatás az ELTE-n az egyetem internetes hálózatába történő bejelentkezés után, vagy távolról VPN-en keresztül érhető el.

Az angol nyelv egyik legtekintélyesebb szótára, az Oxford English Dictionary (OED) egyedülálló kalauz az angol nyelvterület tanulmányozásához, 500 000 szó és kifejezés jelentését, történetét és használatát mutatja be.

Történelmi szótárként az OED nagyban különbözik a mai angol nyelvi szótáraktól, amelyek a hangsúlyt a szavak és kifejezések jelenkori jelentésére helyezik. Az OED a szavak mai jelentése mellett bemutatja az egyes szavak történetét is, akár egészen a 11. századig visszamenően. Az angol nyelv történetét és fejlődését 3,5 millió szép- és szakirodalomból, filmforgatókönyvekből és dalszövegekből, valamint közösségimédia-bejegyzésekből származó idézeten keresztül követhetjük nyomon.

A Book of Your Life projekt keretében Dr. Borhy László rektor úr nyitóbeszédével átadásra került a nemzetközi és hazai hallgatók részére az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár új közösségi tere.

Az ünnepélyes megnyitón Dr. Kulcsár Szabó Ernőné Gombos Annamária főigazgató köszöntötte a vendégeket, méltatva a hallgatói kezdeményezést és közreműködést a tér közös kialakítása során. Rektor úr beszédében kiemelte, hogy az Egyetemi Könyvtár és Levéltár – az információs igények kielégítése mellett – az Egyetem célkitűzései és nemzetköziesítési stratégiája mentén kiemelt hangsúlyt helyez a multikulturális kapcsolatok ösztönzésére, a hallgatók igényeinek kielégítésére és mentális jóllétének támogatására. A könyvtár felhasználóorientált kulturális intézményként feladatának tartja, hogy az oktatás és kutatás támogatásán túl, közösségteremtő, közösségeket alakító és fejlesztő intézményként is betöltse küldetését. Az átadott hallgatói közösségi tér interkulturális rendezvények és hallgatói pop-up kiállítások helyszínéül is szolgálhat. Szöllősi Szilva, az Egyetemi Stratégiai Iroda irodavezetője röviden bemutatta a Book of Your Life projektet, melynek első mérföldköveként került sor a helyiség felavatására.

A megnyitó alkalmából sor került a Ruszalka Dnyisztrovaja (Dnyeszteri Sellő) című kiadvány fakszimile kiadása és tanulmánykötete bemutatójára is. Az ELTE Szláv és Balti Filológiai Intézet intézetigazgatója, Dr. Kiss Szemán Róbert egyetemi tanár kérdéseire válaszolva, Dr. Lebovics Viktória egyetemi adjunktus, a kísérő tanulmány szerzője hangsúlyozta, hogy a kalandos sorsú almanach az első, nyugat-ukrán területen, népi ukrán nyelven született kiadvány, mely 1837-ben Budán, magyar cenzor engedélyével a Királyi Magyar Egyetemi Nyomdában látott napvilágot, miután a lembergi (lviv-i) egyházi hatóságok véleménye alapján a bécsi cenzúra is betiltotta. A kötet az első népnyelven írott kiadvány lett Galíciában, kiemelt szerepe a 19. század elejétől induló, a szláv népek nyelvi és kulturális újjászületésének kontextusában nyer jelentőséget.

A Dnyeszteri sellőből a világ könyvtáraiban és múzeumaiban ma található, 100 körüli példány mellett magánkönyvtárak is őriznek példányokat. Magyarországon az első kiadásból összesen két példány található: az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárában – mely minden valószínűséggel az Egyetemi Nyomda kötelespéldánya volt –, illetve a nemzeti könyvtárban. A kötet kiadói a nemzeti kultúrák és irodalmak nemzeti nyelven történő fejlődését szorgalmazták és elsőként alkalmazták az ukrán nyelv fonetikus lejegyzési módját. A kötet az ukránok számára kiemelt kulturális jelentőséggel bír, Lviv-ben önálló múzeuma is van. A fakszimile kiadás az Egyetemi Könyvtárban őrzött példány hű másolata, mely korlátozott példányszámban készült és kereskedelmi forgalomba nem kerül.

A rendezvény állófogadással és James Clifford Viloria doktorandusz (ELTE TTK Földtudományi Doktori Iskola) Liminal Quarters című, az ELTE-n tanuló külföldi hallgatók kollégiumi életét bemutató fotókiállításának megnyitásával zárult.

Az új közösségi terünkben minden kedves látogatót szeretettel várunk!

Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár és a Tienji Könyvtár és Múzeum online megbeszélés keretében osztotta meg történetük és gyűjteményük érdekességeit. Mindkét könyvtárat 1561-ben alapították, így gazdag történelmi múltra és gyűjteményi filozófiára tekinthetnek vissza.

A Tienji Kína legrégibb fennmaradt magánkönyvtára egy kínai kertben, Ningpo városában található. A könyvtárat 1561-ben hozta létre Fan Csi, védelmi miniszter a Ming-dinasztia idején (1561–1566). Könyvgyűjtői tevékenységének köszönhetően a könyvtár virágkorában 70 000 kötetnyi dokumentumot, többségében a helyi krónikák és a Ming-dinasztia császári vizsgálati jegyzőkönyveit őrizte. Napjainkban állománya meghaladja a 300 000 kötetet, melyek közül 80 000 különleges könyvritkaság. Az intézmény a könyvgyűjtési kultúra integrált tematikus múzeuma is. Az épületkomplexum három funkcionális részre oszlik: a könyvtári épületre, a pihenőkertekre és a kiállítási területre.

Az online megbeszélés keretében a Tienji könyvtár igazgatójának és munkatársainak prezentációját követően, a kínai gyűjteménnyel egyidős ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár is bemutatkozott történelmi, könyv- és építésztörténeti érdekességeivel, felajánlva kínai tematikájú muzeális állományának kiadványait lehetséges örökbefogadásra. A két intézmény elkötelezett a jövőben is a nemzet- és intézményközi kulturális kapcsolatok és együttműködés elmélyítése iránt.

Marczali Henrik (1856–1940) történész, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja volt. Tanulmányait 1870-ben kezdte meg a Pesti Tudományegyetemen, majd azok elvégzése után előbb az egyetem gyakorló gimnáziumának (ma ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium) tanára, majd 1895-től az egyetem kinevezett rendes tanára lett.

Fontos szerepet játszott a hazai professzionális történetírás és a szakszerű történészképzés meghonosításában. Életéről és munkásságáról a Marczali Henrik Kutatócsoport kétnapos (2024. április 17–18.) konferencián emlékezett meg, amelynek nyitónapján emléktáblát avattak Marczali egykori lakhelyén, a József körút 59–61. szám alatt. A rendezvény résztvevői vezetett séta keretében tekintették meg Marczali egykori munkahelyeit, köztük az Egyetemi Könyvtárat, ahol 1875 és 1881 között a gyakorló gimnázium, majd 1886 és 1890 között a Történelmi Szeminárium működött. A konferencián Dr. Tóth Krisztina levéltárvezető Marczali Henrik egyetemi diákéveiről és tanulmányairól tartott előadást.