Külső raktárunk költöztetése miatt az ott tárolt könyvek és doktori disszertációk, valamint a könyvtár teljes raktári folyóirat-állománya előreláthatólag 2025. január elejéig nem elérhető. A könyvállományunk nagy része továbbra is kölcsönözhető, valamint friss szakirodalom található a szabadpolcokon. 

Könyvtárunk 2024. november 29-én (péntek) egyetemi rendezvény miatt zárva tart.

Mozaikok az ELTE örökségéből – 2023. december

A hónap műtárgya – Éremtároló szekrény

Az ELTE Éremtárát 1753-ban a jezsuiták alapították Nagyszombaton, és eredetileg az Egyetemi Könyvtárban kapott helyet, ám ma már a Régészettudományi Intézet őrzi. Az alapító Fischer Lipót páter volt, aki a gyűjtemény számára nemcsak számtalan régi pénzt adományozott, hanem három éremszekrényt is csináltatott.

A legnagyobb egy copf stílusú, intarziával díszített, kétajtós tároló (79 cm magas, 65 cm széles, 50 cm mély). Anyaga fenyő, amelyet diósvartnival borítottak és bordűrrel díszítettek. Az akantuszdíszes ajtókat jávor és tiszafa berakással, valamint jávor és dió tuskontírozással ékesítettek. Az éllezáró profilok szintén dióból lettek kialakítva. A szekrény nagyobb, alsó részén 11, kifejezetten érmek elhelyezésére szolgáló, svartnis fenyőfiók kap helyet. Az ívelt profilú felső részébe egy titkos fiókot rejtettek, amely az aranyozott akantuszdíszű pajzs mögött bújik meg. Rajta az alábbi felirat olvasható:

ROMULIDUM

SI RISCA CVPIS MONUMENTA

VIDERE

AVGVSTOS NVMMOS

INSPICE

MVLTA LEGES

 

azaz

„Ha régi római emlékeket kívánsz látni, a császári érmeket szemléld, sokat fogsz tanulni.” (Stöhr G. ford.)

A mondat tökéletesen visszatükrözi az érmeknek a kor történettudományok oktatásában betöltött szerepét, ahol elsősorban segédanyagként, inspirációs forrásként szolgáltak.

Galéria:

A szekrényen I. Lipót ólomból öntött aranyozott lovasszobra található, amely szintén a jezsuiták tulajdonában volt.

 

Írta: Juhász Lajos, ELTE Éremtár

 

 

 

Illusztráció szerzője, forrása:
ELTE Éremtár