Ez a kötet egy többrétű és sokéves kutatási projekt eredménye, amelynek célja hármas volt. Egyrészt a jogtudomány általános módszertani problémáit és megközelítési módjait kívántuk bemutatni. Önálló fejezetek szólnak a jogdogmatikai, az empirikus szociológiai, a politikai filozófiai és a de lege ferenda megközelítésekről. Másrészt a magyar jogtudomány helyzetével kívántunk számot vetni és ennek fényében azonosítani a legfontosabb teendőket.
Ennek érdekében részletesen foglalkozunk a magyar jogtudomány egyes területeinek történetével a kezdetektől napjainkig, amelyről sporadikusan születtek ugyan elemzések a rendszerváltás után, de átfogó képet nem kaphattunk a helyzetről. Harmadrészt szükségesnek láttuk, hogy a pályakezdő jogtudományi kutatók számára készüljön egy olyan iránymutató összegzés, amely rendszerezetten bemutatja a jogtudományi pályához szükséges legfontosabb információkat. A könyv ezért alkalmas a doktori képzésben történő használatra, hiszen a hallgatók a tapasztalatok szerint kifejezetten igénylik és kérik az ilyen jellegű útmutatásokat, de eddig ehhez hasonló kötet nem állt rendelkezésükre.
Reményeink szerint ezért ez a munka hasznos minden olyan – akár szenior, akár junior – magyar jogtudós számára, aki szeretné jobban megérteni szakmája módszertani és intézményi problémáit, valamint reflektálni akar saját tevékenysége mércéire és hasznosságára.
Szerzők: Aczél-Partos Adrienn, Armin von Bogdandy, Cserne Péter, Fekete Balázs, Fleck Zoltán, Földi András, Gajduschek György, Győrfi Tamás, Harold J. Berman, Horváth Attila, Jakab András, Kovács Péter, Menyhárd Attila, Michael Stolleis, Nagy Ferenc, Nótári Tamás, Pap András László, Stipta István, Szabó Miklós, Szeidl Ágnes, Varju Márton
Külső raktárunk költöztetése miatt az ott tárolt könyvek és doktori disszertációk, valamint a könyvtár teljes raktári folyóirat-állománya előreláthatólag 2025. január elejéig nem elérhető. A könyvállományunk nagy része továbbra is kölcsönözhető, valamint friss szakirodalom található a szabadpolcokon.