Könyvtárunk 2024. december 23. és 2025. január 1. között zárva tart, 2024. január 2-ától ismét várja olvasóit.

Külső raktárunk költöztetése miatt az ott tárolt könyvek és doktori disszertációk, valamint a könyvtár teljes raktári folyóirat-állománya előreláthatólag 2025. január elejéig nem elérhető. A könyvállományunk nagy része továbbra is kölcsönözhető, valamint friss szakirodalom található a szabadpolcokon. 

Az Egyetemi Könyvtár munkatársainak részvétele a Networkshop 2015 konferencián

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet (NIIFI), a HUNGARNET Egyesület és a Magyar Internet Társaság a hagyományok szerint ismét megrendezi országos NETWORKSHOP konferenciáját, melyre március 31. és április 2-a között kerül sor. A rendezvény házigazdája a Sárospataki Eszterházy Károly Főiskola Comenius Kara. A konferencián az Egyetemi Könyvtár négy munkatársa vesz részt előadóként, melyek rövid tematikáját az alábbiakban ismertetjük:

 

 

 

Székelyné Török Tünde– Szépvölgyi Katalin

Elektronikus Katalógus - papíralapú leltárnapló?

 

Az integrált könyvtári rendszerek alkalmasak az egyedi leltárnapló létrehozására. A példányadatok precíz rögzítése lehetővé teszi, hogy a könyvtárak a papíralapú naplóiknak megfelelő formátumot alakítsanak ki. Ez még olyan bonyolult szervezet esetében is lehetséges, mint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtári Szolgálata. Az előadás célja, hogy a különböző dokumentumtípusok (könyvek, kéziratok, kisnyomtatványok, időszaki kiadványok) naplózására kialakított módszert bemutassa, szemléltesse az elektronikus napló alapján készíthető, eltérő szempontoknak is megfelelő állományelemzés lehetőségeit. Az excel táblázat kijelölt oszlopainak védelmével megakadályozható, hogy az adatok törölhetők, módosíthatók legyenek, éppen ezért indokolatlan az elektronikusan tárolt adatok papíralapú archiválásának megkövetelése. Mindez felveti a 3/1975.(VIII. 17.)KM-PM együttes rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról jogszabály vonatkozó részeinek felülvizsgálatát, még sürgetőbbé teszi a más szempontok alapján is indokolt módosítását.

 

Czinki-Vietorisz Gabriella

Az IKR almunkabizottságok működése az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálatban

 

Az ELTE Egyetemi Könyvtári Szolgálat (EKSZ) egyes könyvtáraiban 2011-ben új integrált könyvtári rendszer (IKR), az Aleph került bevezetésre. Ehhez kapcsolódóan a Könyvtári Tanács, az egyetemi könyvtári hálózat javaslattevő, véleményező és ellenőrző jogokkal rendelkező operatív testülete, almunkabizottságokat állított fel, melyek feladata többek között, hogy egymással együttműködve az egyes modulok fejlesztését, működését irányítsák, új szabályokat, szabályzatokat dolgozzanak ki az ELTE könyvtárainak egységes működése érdekében.

Előadásomban bemutatom, az egyes almunkabizottságok létrehozásának fő céljait, az almunkabizottságok felépítését, működését. Vázolom az EKSZ hierarchikus szervezetén belül folyó projektmunka által adott olyan új lehetőségeket, mint például a felelősség szétosztása, az informatikai rendelkezésre állás, az EKSZ szintű egységes munkavégzés.

Bemutatom az egyes almunkabizottságok működési rendjének kialakítását, felépítését, a használt kommunikációs csatornákat, az eddig elért fontosabb eredményeket és a további célokat.

 

Virág Gabriella

EDIT - Az ELTE repozitóriumának építése

 

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Digitális Intézményi Tudástára (EDIT) az egyetemen létrehozott dokumentumok tárhelye, archívuma. 

Előadásom összefoglalja az EDIT létrehozásának céljait, felhasználási lehetőségeit, a tárolni és közreadni kívánt dokumentumok körét, az adattár építésével kapcsolatos tapasztalatainkat.

Egy repozitóriumot létrehozni nem tűnik nehéz feladatnak, feltéve, ha megelégszünk a választott szoftver alap tulajdonságaival, funkcióival. Az ELTE szervezeti felépítése és nagysága miatt több problémába ütköztünk, melyeket igyekeztünk megoldani. A választott keretrendszert, a DSpace szoftvert a repozitórium kialakításánál jelentkező egyedi igényeinknek megfelelően alakítottuk, fejlesztettük.

Az EDIT-et tartalommal feltölteni nehezebb feladatnak bizonyult. Az előadásban ismertetem a tartalomgyűjtés nehézségeit, törekvéseinket, az eddig elért sikereinket. A gyűjtemények részletes bemutatása során képet kapunk a gyarapodás mértékéről, az egyes egységek növekedésének gyorsaságáról vagy épp lassúságáról, a szabályzati háttér kialakításának folyamatáról, buktatóiról.

Kitérek az EDIT fogadtatására, népszerűsítésének folyamatára, illetve eszközeire.