Due to the relocation of our external warehouse the books and doctoral dissertations stored there, as well as the entire stock of the library's periodicals, will be unavailable until the beginning of January 2025. Many of our books are still available for loan and current literature can be found on the open shelves.

A címertan reneszánsza

Alcím
Tanulmányok
Szerző
Bertényi Iván
Kiadás ideje
2010
Kiadó
Argumentum
Kiadás helye
Budapest
ISBN
978-963-4465959
Ismertető

Bertényi Iván (1939) fél évszázada foglalkozik a címertannal. Pályája kezdetén a kibernetika még burzsoá, a heraldika feudális áltudománynak számított. A szerző ekkor még csak mint az irodalomtörténet segédtudományának művelője közelíthetett a címerekhez (s Arany János műve kapcsán lábjegyzetben akkor is magyarázkodnia kellett, lásd A Toldi szerelme heraldikája). Magyarországon a címereknek sokáig szinte egyedüli kutatója volt. Így elsődlegesen neki köszönhető a címertan reneszánsza. A szerző sikerrel mutatta ki, hogy a feudális uraik ellen lázadó jobbágyok is használtak heraldikus jelképeket, s ezzel sikerült hozzájárulnia a címerekkel szemben akkoriban tanúsított (hivatalos) szigor enyhüléséhez. A korábbi szerzők által szinte kizárólagosan kutatott családi címerek körén túllépve Bertényi Iván sikerrel fordította a magyar és a nemzetközi kutatás figyelmét a Képes Krónika és címeres pecsétjeink irányába. A Nemzetközi Heraldikai Akadémia és a Nemzetközi Levéltári Tanács Pecséttani Bizottságának tagjaként – itthon mint a Képző- és Iparművészeti Lektorátus szakértője – tekintélyét latba vetve igyekezett az újrainduló hazai címerhasználattól távol tartani az 1970-es–1980-as években sablonként alkalmazni szokott jelképeket. 1989-ben – Kállai István professzor társaságában – indítványozta az akkor még államfői funkciókat betöltő Elnöki Tanácsnak a történelmi magyar államcímerhez való visszatérést. A címerviták során kimutatta, hogy az államcímerünkben feltüntetett korona nemcsak a királyság szimbóluma lehet, hanem (több nyugati ország jelképeihez hasonlóan) a szuverenitás jelképe is. Koronakutatóként fellépett azon megalapozatlan felfogás ellen, amely a Szent Koronát (bizonyítékok nélkül) a IV. századi Örményországból származtatja, s Nagy Károly (768–814) császárrá avatásának a szereplőjévé teszi. A fenti témákból válogatott tanulmányok mellett a kötetet a „címer” szó nyelvtörténeti alakulásáról, a heraldikának a régmúlt idők propagandájában való alkalmazásáról szóló és néhány, a XIV. századi magyar történelem egyes kérdéseit bemutató írás egészíti ki.