Technikai okok miatt az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár 2022. december 10-én (szombaton) zárva tart. 2022. december 12-étől, hétfőtől ismét várjuk olvasóinkat.
Megértésüket és támogató együttműködésüket előre is köszönjük.
A hónap műtárgya – Az Állam- és Jogtudományi Kar pecsétnyomója, 1848
Az egyetem állami felügyelet alá kerülése lehetőséget adott Mária Terézia számára, hogy az egyetem pecsétjein használt ábrázolások kérdését felülvizsgálja, és a magyar állami címer motívumainak felhasználásával újratervezze. 1778-ban ezért az egyetem minden szervezeti egysége számára új pecsétek használatát rendelte el. Ezeket a pecsétképeket, melyeket címerként is használtak, az 1780-ban kiadott Diploma Inaugurale-ban is megerősítette. A címerek egészen 1948-ig voltak érvényben, körfeliratuk azonban időnként változott, például 1848-ban a latin helyett magyar nyelven nevezték meg a karokat.
Részlet a Könyv, talár, tudomány – Jelképek az Eötvös Loránd Tudományegyetem múltjából című kiállításból.
Az Egyetemi Könyvtárért Alapítvány 5 db külső akkumulátor beszerzésével támogatta az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltárat, hogy a power bankok megfelelő mennyiségben álljanak olvasóink rendelkezésére, és helyben elérhető szolgáltatásunk zökkenőmentesen üzemeljen. Külsőakkumulátor-kölcsönzés
A levéltár 2022. december 5. és 2023. február 27. között csak e-mail üzenetben érkezett, előzetes bejelentkezés alapján látogatható. 2022. december 19. és 2023. január 8. között a levéltár zárva tart.
Türelmüket és megértésüket nagyon köszönjük!
A középiskolai tanárok képzése a 19. század második felében kezdődött meg egyetemünkön. 1862-ben hozták létre a Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottságot. A Bizottság előtt tett sikeres vizsga után kapta meg a jelölt középiskolai tanári oklevelét. A vizsgák jegyzőkönyvei hiánytalanul fennmaradtak az 1864 és 1949 közti korszakban. Adatbázisunkban jelenleg 9236 név található: az 1864 és 1924 közt vizsgát tett hallgatók neve, szakja, vizsgájának dátuma és a vizsgajegyzőkönyv jelzete érhető el.
Az adatbázis elérhető: https://leveltar.elte.hu/nevtar/?p=main-tanarvizsga
Megújult az európai levéltárak közös portálja, az Archives Portal Europe. Az oldal lehetőséget nyújt az európai levéltárak iratanyagában való közös keresésre, és részletesen bemutatja az egyes intézményeket. A magyar levéltárak között az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár is szerepel, iratanyagában a naprakész Univa adatbázis segítségével lehet keresni.
Az ELTE Informatikai Igazgatóság kivezette a Stunnel szolgáltatását 2022. november 8-i hatállyal. Helyette, mind az ELTE alkalmazottainak, mind a hallgatóinak, a VPN szolgáltatás használható. A VPN szolgáltatást igényelni kell annak, aki ezzel még nem rendelkezik, az igényléshez érvényes IIG azonosító szükséges. Ha még nincs IIG azonosítója, online igényelheti azt, feltétele az ELTE-s Neptun kód megléte. IIG-azonosító igénylése
A VPN szolgáltatás igénylése után az IIG oldaláról egy kliens program letöltésével és telepítésével (FortiClient) lehet az ELTE elektronikus forrásait, az előfizetett digitális adatbázisait távoli hozzáféréssel használni.
Ha a telepítés, vagy az azonosítók igénylése során probléma merül fel, az IIG call centerén keresztül lehet segítséget kérni.
Lehetőség nyílt az nkoda adatbázis és zenei szolgáltatás 30 napos kipróbálására. A próbahozzáférés vége 2022. december 13.
Az nkoda könyvtár több mint 100 000 kottát tartalmaz több mint 130 zeneműkiadótól, továbbá előadásokat, oktatási anyagokat. A szolgáltatást számítógépről, vagy mobil eszközökről is lehet használni.
A hozzáférés Shibboleth-azonosítással történik. A kiadó weblapján a jobb felső sarokban válasszuk a Login menüpontot. A bejelentkezéshez a „sign up with an institution” menüpont kiválasztása után meg kell adni az intézmény nevét. Ezt követően az IIG-s azonosítónkkal tudjuk a szolgáltatást igénybe venni.
30 napos próbahozzáférés keretében elérhető a Taylor and Francis kiadó gondozásában megjelenő World Who’s Who online adatbázis. A próbahozzáférés 2022. november 30-ig tart.
Link az adatbázishoz: World Who's Who
Adatbázis leírása: A World Who’s Who a 21. század több mint 70 000 legkiemelkedőbb személyének életrajzi adatait gyűjti össze és hitelesíti minden foglalkozás és tevékenység tekintetében.
Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár próbahozzáférést kért a De Gruyter kiadó gondozásában megjelent Das Diensttagebuch von Wolfram Sievers und das SS-Ahnenerbe (1941–45) (SAEO) adatbázishoz. Az adatbázis a náci Németország kutatásához jelent elsődleges forrást, 2022 novemberétől előfizethető. A próbahozzáférés 2022. december 6-áig él.
Az adatbázis tartalma:
Az adatbázis tartalmazza Wolfram Sievers szolgálati naplóinak teljes anyagát (1941–1945), és egyedülálló forrást kínál az „Ahnenerbe” náci kutatóhálózat tanulmányozásához. Ezt a hálózatot Heinrich Himmler alapította. A kezdetektől fogva a náci ideológia alátámasztását szolgálta. A háború végén több tucat kutatólétesítményt fogott össze szerte a Német Birodalomban. Az „Ahnenerbe” olyan törvénytelen orvosi kísérleteiről vált ismertté, mint a „strasbourgi koponyagyűjtemény”, vagy a német nemzetiségűek áttelepítése („Volksdeutsche”) és a kulturális javak ellopása. Wolfram Sievers ügyvezető igazgató 1935 és 1945 között bővítette az „Ahnenerbe” hálózatot, és minden tevékenységet részletesen dokumentált szolgálati naplójában. Az 1930-as években a hálózat fókusza a humán tudományokról a természet- és hadtudományokra helyeződött át. Sievers levelezett a náci rezsim tisztviselőivel, valamint német és nemzetközi tudósokkal, akik közül néhányan csak a Szövetségi Köztársaságban és az NDK-ban csináltak karriert. A nürnbergi perben halálra ítélték a náci atrocitásokban való részvétele miatt.